European Remembrance - Symposium of European Institutions dealing with 20th Century History

2016 Budapest

1956. Összefüggések – Hatások – Emlékezet

Budapest, 2016. május 24-26.

Az 1956-os év “megrengette a világot”. 1956 történései megmutatták, hogy Kelet-Európa népei le akarják rázni magukról a kommunista diktatúrát. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a keleti blokk válsága elkerülhetetlenné vált. A berlini és poznańi felkelést követően az események 1956. október 23-án Budapesten, a szovjet csapatok és a kommunista vezetés elleni fegyveres felkelésben csúcsosodtak ki. Az összecsapás az egész keleti blokk történelmére hatást gyakorolt, s ösztönözte a szovjet megszállás alatt önrendelkezésükért és szabadságukért küzdő országok mozgalmait. 1956 előrevetítette a vasfüggöny 1989-es leomlását, öröksége pedig máig hatással van a kortárs európai és azon túli emlékezetre.

Idén ünnepeljük ezen események 60. évfordulóját. A kelet-európai függetlenségi küzdelmekről megemlékezendő az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata a magyar Nemzeti Emlékezet Bizottságával és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával együttműködve úgy döntött, hogy az Európai Emlékezet 5. Szimpóziumát 1956 eseményeinek és örökségének szenteli.

A Szimpózium résztvevői olyan kérdéseket vizsgálnak, hogy mit jelentett a sztálinizmus és a desztálinizáció Kelet-Európában, és vajon miért különbözött olyannyira a különböző országokban. Külön figyelmet kap a kommunista uralom alatti kelet-európai társadalmak elemzése, valamint azok a technikák, amelyeket a kommunista rezsimek a válsághelyzetekben alkalmaztak.

Azoknak a folyamatoknak a regionális szintű vizsgálata is hangsúlyt kap, amelyek az ’56-os eseményekhez vezettek: Sztálin halála 1953-ban, a pilzeni és a keletnémet felkelés, a Szovjetunió Kommunista Pártjának 20. kongresszusa, valamint a poznańi, a varsói és a budapesti események. 1956 regionális (kelet-európai) és globális aspektusait egyaránt elemezni fogják. Bár 1956 jelentőségét széles körben a kelet-európai történelem egyik fordulópontjaként tartják számon, globális hatása mindmáig a történészek vitáinak kereszttüzében áll. A szimpózium 1956 globális kereteinek, valamint annak a viszonynak a megvitatásához egyaránt alkalmat kínál, amely 1956 eseményeit a keleti és a nyugati blokk közötti küzdelem olyan más formáihoz fűzte, mint a szuezi válság vagy a távolkeleti és afrikai helyzet.

A viták fontos témája 1956 rövid- és hosszútávú hatásának összevetése, valamint 1956 Nyugat-Európára gyakorolt hatásának vizsgálata: hogyan érzékelte Nyugat-Európa az olvadást és annak következményeit? Milyen érintkezés és kölcsönhatás állt fenn „Kelet” és „Nyugat” között? A résztvevők ugyancsak számításba veszik az Egyesült Államok külpolitikáját, a nyugati kommunista pártokat, a Közép-Kelet Európai disszidensek és emigránsok fogadtatását és hatását, valamint az Apostoli Szentszék keleti blokkot érintő politikáját.

A szimpózium alkalmat kínál 1956 közvetlen és áttételes következményeinek vizsgálatához, beleértve a megtorlást, az emigrációt és az elnyomás különféle formáit. A rövid és a hosszútávú hatások egyaránt megvitatásra kerülnek, beleértve az 1956 utáni kommunista hatalomgyakorlás “finomhangolását”. Ebbe beletartoznak mindazon módszerek, amelyekkel a vezetők igyekeztek érvényre juttatni a hatalmukat, mobilizálni a társadalmat egy állítólagos jobb jövő érdekében, s biztosítani a társadalmi engedelmességet – beleértve a szovjet invázió fenyegetéseit, a jogot mint az alávetés eszközét, vagy a vallási csoportok és intézmények felügyeletét. 1956 mai jelentése és öröksége ugyancsak figyelmet érdemel. A résztvevők megvizsgálják 1956 hatását a jelenkori művészetre, az irodalomra és a filmre, a politikai kultúrára és a történelmi emlékezetre.

Végül, gyakran tárgyalt téma, hogy az európai társadalmak hogyan tanultak meg együtt élni a totalitariánus és autoritárius rendszerekkel, a kommunista bűnökkel, és hogy a szabadság képzete hogyan változik országról országra. A szervezők lehetőséget kínálnak a résztvevők számára, hogy megtárgyalják Kelet- és Nyugat-Európa szabadságfelfogása közötti különbségeket, valamint felmérjék azon intézmények és civil szervezetek teljesítményét, amelyek a szabadságért folytatott küzdelem emlékét igyekeznek ébren tartani.

A Szimpózium az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának egyik kiemelkedő projektje, amely kutatni, dokumentálni és népszerűsíteni kívánja a totalitárius rendszerek, a diktatúrák és a 20. század európai háborúinak történetét és emlékezetét, a legfrissebb tudományos diskurzuson és többoldalú párbeszéden keresztül, tekintettel az elmúlt időszak különböző tapasztalataira.

Az Európai Emlékezet Szimpóziuma olyan platformként kíván szolgálni, amelyen magas színvonalú, a regionális és globális emlékezetnek szentelt, a történelmi oktatás és emlékezet modern kihívásait szem előtt tartó viták zajlanak kormányzati képviselők, tudósok, valamint az európai emlékezettel foglalkozó civil szervezetek és közintézmények szakemberei között.

Szervezők

Partners